A pesztó valahogy nyáron lesz igazán nagy sláger. Talán mert gyors, friss, zöld és millióféleképpen variálható. Ráadásul nem kell hozzá se különleges technika, se sok idő – cserébe mennyei ízeket kapsz egy kanálban.
A klasszikus bazsalikomos verzió már sokunk kedvence, de mi most egy kicsit elrugaszkodtunk a megszokottól, és rukkolából készítettük el a saját pesztónkat. És milyen jól tettük!
Nincs is jobb a nagy melegben, mint valami hűs, gyümölcsös lötty, ami egyszerre feldob, felfrissít és még szép is. Ez a céklás-epres turmix igazi nyári kedvenc lett nálunk – rózsaszín, üdítő és tele van jóféle dolgokkal.
Az eper az első gyümölcs, ami végre újra nyárízt hoz a kertből. Nálunk minden évben ő nyitja meg a szezont, és akár kertbe ültetve, akár dézsában, akár egy napos erkélyen is nevelhető – különösebb szakértelem nélkül is bőven terem.
A kert végében, a réten, a sétaút mellett… néha egészen váratlan helyeken bújik meg egy-egy vadnövény, amit a természet pontosan oda szánt. Gyógyító, tápláló, szelíd társaink ezek – csak épp a legtöbben elsétálunk mellettük.
A hájas tészta igazi klasszikus sütemény, amely nagymamáink konyháját idézi. Az omlós, réteges tészta különleges textúráját a sertésháj adja, ami sokak számára meglepő alapanyag lehet, de éppen ettől lesz utánozhatatlanul finom. Mi most először készítettük el, méghozzá nagymamám kézzel írott receptje alapján. Megosztjuk veletek a tapasztalatainkat és a pontos receptet, hogy ti is bátran kipróbálhassátok!
A farsang a vízkereszttől (január 6.) húshagyó keddig tartó időszak, amelyet világszerte a vidámság, a mulatságok és a bőség ünnepeként tartanak számon. A tél búcsúztatásának és a tavasz várásának részeként ebben az időszakban számos néphagyomány éled újjá, melyek közé tartozik a fánksütés is. A farsangi fánk a bőség és gazdagság szimbóluma, amely a hagyomány szerint szerencsét és jólétet hoz.
A hideg téli estéket semmi sem teszi hangulatosabbá, mint egy bögre gőzölgő forralt bor vagy egy korty bársonyos csokilikőr. Ezek az italok nemcsak melegséget hoznak a mindennapokba, hanem történeteket és hagyományokat is rejtenek magukban. Ebben a bejegyzésben közelebb hozzuk a forralt bor világát, megosztunk néhány érdekességet, és kitérünk arra is, hogyan ünneplik ezt az italt különböző kultúrákban.
A szaloncukor hagyománya Németországból érkezett Magyarországra a 19. században, amikor a karácsonyfa-állítás szokása is elterjedt a polgári családok körében. A német „Salonzuckerl” kifejezés – amely a „szalonban kínált cukorka” jelentésre utal – adta az édesség nevét. Magyarországon azonban a szaloncukor gyorsan a karácsonyi ünnepkör meghatározó részévé vált, és helyi cukrászok is elkezdték saját variációikat készíteni. A 20. század elején a gyártásuk ipari méretet öltött, ami még tovább népszerűsítette ezt a finomságot.
Amint megérkezik a hűvös idő, a könnyed nyári fogások helyét átveszik a tartalmasabb, laktatóbb ételek. Valahogy ilyenkor jobban esik a zsírosabb falat, és már a gondolatra is összefut a nyál a szánkban: egy szelet frissen sült hurka, omlós oldalassal megkoronázva… ugye ismerős érzés?
